A tűzijáték (pirotechnika), a görög „pürosz” (tűz) és a „techne” (mesterség, szakértelem) szavakból származik. A tűzijáték az egyik legrégebb óta űzött iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. Magyarországon a tüzijáték készítés és minden pirotechnikai tevékenység hatósági engedélyhez kötött.

Tűzijáték története

Az első tűzijátékot Kínában tartották a XII. században. A tűzijátékok Kínában az egyházi szertartások, a különböző ünnepek, mint például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek. A nagyszámú tüzijátékok miatt, már akkor tűzijáték gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült tűzijáték gyár. Az első európai tűzijáték gyárak Münchenben, Velencében majd Angliában jelentek meg. Tehát ott ahol sok ünnepet tartottak. A mediterrán országokban, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkezik. Hazánkban az első tűzijáték gyárat a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a tűzijáték gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, ezért nagy az élő munka igénye a tűzijáték termékeknek. Elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt, a tűzijátékok gyártása ma is zömmel Kínában történik, de jelentős a termelés Japánban, Dél-Koreában, Indiában, Mexikóban is.

Tűzijáték és az ünnepek

Tűzijátékot szórakoztatási célból, különböző ünnepek, kiemelkedő események emlékezetesebbé tételére szoktak rendezni.

Európában a reneszánsz idején jelent meg az első tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. Magyarországon először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak, de a II. világháború után a tűzijáték állami monopóliummá vált, és évente csak 1-2 alkalommal láthattak az emberek, például április 4-én vagy augusztus 20-án. Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök Európában 1965-ben először alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez.

Augusztus 20. tüzijáték

Szent Istvánra való emlékezés hagyományának része hazánkban az augusztus 20. tűzijáték, mely szerte az országban megrendezésre kerül. A nemzeti ünnep egyik legnépszerűbb szimbólumává mégis a budapesti tűzijáték vált, mely évről-évre újabb látványelemekkel kiegészülve nyújt igazi élményt a tüzijáték szerelmeseinek.

Tűzijáték alakzatok

A színes tűzijáték alapja, a fekete lőpor, amely a legapróbb szikrától is berobban. A különböző effektekhez, a színek és formák eléréséhez különféle kémiai anyagokkal keverik a lőport. Azt hogy milyen alakzatot látunk az égen attól függ, hogy a tűzijáték csillagokat milyen alakban helyezik el a tűzijáték bombában. Ezek a csillagok felelnek a változatos formákért és a színekért.